Táplálkozási alapok 3. rész

A ZSÍR közellenség?

Napjainkban szerencsére már halványodik az a téveszme, mely valamikor a hatvanas években indult, hogy a zsír rossz, gonosz, minden elhízásért, szív és érrendszeri betegségért a kizárólagos felelős!

Onnan indult ez a hadjárat, hogy a zsírok 1 grammja 9 kilokalóriát (kcal) tartalmaznak, míg a szénhidrátok és a fehérjék csak 4 kilokalóriát (kcal).

Azaz, ha sok zsírt fogyasztunk, akkor nagyon könnyen elérjük a napi szükséges kalóriamennyiséget, aminek hízás lenne a vége. Csakhogy a zsír önmagában nem hizlal, viszont például egyszerű szénhidrátokkal fogyasztva hozzájárulhatnak a szénhidrátokból nyert energia zsírban való  raktározásához.

Továbbá az a hülyeség kapott lángra és terjedt szét a világon, hogy ha zsírt eszel, akkor zsírosabb, azaz kövérebb leszel, ha nem eszel zsírt, akkor meg majd vékonyabb leszel. ÚRISTEN!

Csökkentett zsírtartalom, megemelt cukortartalom!

Azzal viszont nem foglalkoztak, hogy ha csökkented a bevitt zsírmennyiséget, de közben megeszel napi 3 – 4 ezer kalóriát tartalmazó lisztes – cukros de zsírmentes(ebb) pékárut, süteményt, gyümölcsjoghurtot, nassolnivalót, cukorral ízesített üdítőt, akkor attól viszont drámai gyorsasággal fogsz elhízni, illetve borítékolhatóan inzulin rezisztens, és akár cukorbeteg is leszel és még a koleszterinszinted is megemelkedik.

A boltok polcain sorra jelentek meg az alacsony zsírtartalmú élelmiszerek, ételek, de valahogy mégsem lett kevesebb szív- és érrendszeri beteg. Sőt.

A cukorbetegek száma viszont, és azok száma akik elhaláloztak ebben a súlyos betegségben, ezzel párhuzamosan drámaian megnőtt!

11 felnőtt közül 1 cukorbetegséggel küzd, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a betegség már járványszerű méreteket ölt.

2014-ben 422 millió cukorbeteg élt a világon. A betegség évente 3,7 millió ember halálát okozza, ezzel a világ egyik legnagyobb halálozással járó népbetegsége. A cukorbetegség halálos áldozatainak közel a fele 70 éves kora előtt hal meg. (A cukorbetegségről és az inzulin rezintenciáról fogok még bővebben írni egy másik cikkben)

Zsírok csoportosítása

Telített zsírsavak

(Állati eredetűek)

Egyszeresen Telítetlen zsírsavak

Többszörösen telítetlen zsírsavak

(Omega-3, Omega-6)

Transzzsírsavak

(Hidrogénezett növényi zsiradékok)

Telített zsírsavak

A lehető legegyszerűbben azok a zsírok, amik állati eredetűek és szobahőmérsékleten szilárd állagúak. (Kivétel a kacsazsír).

A telített zsírsavakat tartják a szívbetegségek okozóinak, mert ezek növelhetik a koleszterin szintjét a vérben, illetve szív- és érrendszeri betegségekhez vezethetnek. (Erről a tévedésről lentebb olvashatsz bővebben)

Mikben fordulnak elő?

Például: disznózsír, hús, húskészítmények (felvágottakban), szalonnafélékben. Tejtermékekben: tejföl, vaj, sajt, kemény margarinokban és sütőzsiradékokban, kókusz- és pálmaolajban stb. Előfordulásuk szinte mindennapos a főételekben is, de a pékárukban, nassolni valókban szintén találkozni velük.

Egyszeresen telítetlen zsírsavak

Azok az olajok, amelyek gazdagok egyszeresen telítetlen zsírsavakban, szobahőmérsékleten folyékonyak, de hidegben megszilárdulhatnak.

Az egyszeresen telítetlen zsírsavak egészségesek, mivel csökkentik a teljes koleszterin és az LDL-koleszterin (“rossz” koleszterin) szintjét anélkül, hogy a HDL-szintet (“jó” koleszterintet) befolyásolnák. 

(Egyébként a növényi forrásokban általában zsírban oldódó antioxidánsok is találhatók, amelyek beépülnek a sejthártyába, megakadályozva ezzel az öregedéssel és a legtöbb degeneratív betegséggel együtt járó oxidációs folyamatokat.)

Mikben fordulnak elő?

Legnagyobb mennyiségben az oliva olajban, lenmag olajban, tökmag olajban, avokádóban, diófélékben (pisztácia, mandula, mogyoró, kesudió) találhatók meg.

Többszörösen telítetlen zsírsavak

Ilyenek a növényi olajok és a tengeri halak (és a belőlük készült olajok).

Csökkentik a (“rossz”) LDL-koleszterin szintjét, azonban sajnos csökkenthetik a (“jó”) HDL-koleszterinét is. Ajánlatos egy kevés egyszeresen telítetlen zsírral pótolni ezeket, ha sokat eszünk belőlük.

A többszörösen telítetlen zsírok közé tartoznak az esszenciális vagy létfontosságú zsírsavak, amelyeket a szervezetben nem tudunk előállítani, viszont a hosszan tartó, kiváló egészségünkhöz szükség van rájuk, ezért muszáj azokat a táplálékunkkal együtt bevinni a szervezetbe.

Az esszenciális zsírsavaknak két fontos alcsoportja van: 

  • Omega-3 zsírsavak
  • Omega-6 zsírsavak.

Az esszenciális zsírsavak érintettek az energiatermelésben és a vérben történő oxigénszállításban is, a növekedésben, a sejtosztódásban, a sejtek közti kommunikációban és a hormontermelés szabályozásában is, ezért létfontosságúak.

Omega-6 található:

Napraforgómag, szezám, dió, szója, valamint olajaik.

Omega-3 található:

Lazac, makréla, hering, pisztráng, dió, lenmag, valamint olajaikban.

Koleszterin az ördögtől való?

 

Viccesnek hat, hogy úgy állították be a koleszterint, mint valami mérget, holott kapaszkodj:

Ezt a “mérget” naponta a szervezetünk saját maga állítja elő!

Érdekes ugye?

A koleszterin egy létfontosságú anyag, mert számos hormon, például a tesztoszteron, az ösztrogén, a progeszteron és az epesavak alapanyaga. Ezenkívül fontos alkotóeleme a sejthártyának és az idegsejteknek, és kulcsfontosságú szerepe van a sejtek membránjának integritásában, az idegsejtek közötti jelátvitelben és a megfelelő immunműködésben is.

Menjünk még egy kicsit tovább:

Tudtad, hogy öngyógyításra használja a szervezet a koleszterint? 

Elsősorban az erek állapotának a gyógyítására, amik a túl sok cukor és inzulin miatt meggyengülnek, gyulladások, repedések, lyukak keletkeznek rajtuk. Ennek orvoslására a vér koleszterint szállít az adott helyre, hogy helyreállítsa az érfal egészséges állapotát.

MINÉL TÖBB CUKORTARTALMÚ ÉTELT ESZEL, ANNÁL TÖBB GYULLADÁS LESZ A SZERVEZETEDBEN! MINÉL TÖBB A GYULLADÁS, ANNÁL TÖBB KOLESZTERINT TERMEL A SZERVEZETED A GYÓGYÍTÁSRA!

Egy kis wikipédia:

Jó és rossz koleszterin?

A magas LDL-koleszterinszint (“rossz”) és ugyanakkor az alacsony HDL-koleszterinszint (“jó”) az érelmeszesedés, illetve az annak következtében kialakuló betegségek egyik legfontosabb előjelzője és korábbi, mára már megdőlni látszó elméletek szerint annak okozója.

Míg az LDL-koleszterin (“rossz”) a vérben feldúsulva az erek falában rakódik le,

addig a HDL-koleszterin (“jó”) magas aránya azért kedvező,mert hatására az erekben már lerakódott koleszterin szállítódik vissza az érfalból a májba, ahol lebontódik.

Ezért kapta az LDL a rossz, a HDL pedig a jó koleszterin nevet.

A koleszterinszegény diétával azonban csak kevéssé lehet befolyásolni a szervezet koleszterinszintjét.

Ennek két oka van:

1. a szervezetben található koleszterin 80%-át a szervezet állítja elő (elsősorban a májban, a mellékvesében, a petefészekben és a herében), és csak a fennmaradó 20 kerül táplálékkal a szervezetbe

2. Ebben szerepet játszik a HMG-CoA-reduktáz enzim, melynek a mennyiségét maga a koleszterin szabályozza (függetlenül attól, hogy az táplálékkal került-e a szervezetbe). (Wikipédia)

Magas koleszterin ellen: gyógyszer?

A legtöbb orvos (tisztelet a kivételnek) akik sajnos nem eléggé „up to date-ek” azaz még mindig a ’80-as évek tanait követik, hamarabb írnak fel egy koleszterint szint csökkentő szatin tartalmú gyógyszert, minthogy a valódi problémát kezelnék. Ezek a koleszterincsökkentő gyógyszerek nevükkel ellentétben nem csökkentik a koleszterinszintet, hanem teljesen meggátolják a “jó” (HDL) és “rossz” (LDL) koleszterin termelődését. (pedig mindkettőre szükség van a szervezet egészséges működéséhez.)

 

(2003-ban jelent meg Harvey S. Hecht és Harman S. Mitchell sokakat megdöbbentő vizsgálata arról, hogy a drasztikusan lecsökkentett “rossz” koleszterinszint (LDL) ellenére a vizsgálati személyek erei ugyanolyan mértékben meszesedtek tovább, mint a koleszterincsökkentő sztatint (modern koleszterinszint csökkentő gyógyszercsalád) nem kapó csoportban.) Szóval ennyit a gyógyszerekről.

Transzzsírok

A transzzsírok súlyosan károsítják az egészséget, elősegítik a hízékonyságot, csökkentik az inzulinérzékenységet, károsítják a májfunkciókat, jelentősen növelik a szív- és érrendszeri betegségek (például szívinfarktus, agyvérzés) kockázatát, jelentősen emelik a rossz koleszterin (LDL), illetve csökkentik a jó koleszterin (HDL) szintjét a vérben, továbbá gyulladáskeltő és érfalkárosító hatásuk felgyorsítja az érelmeszesedés kialakulását.

Hogyan és miért állatják elő ezt a borzalmat?

A transzzsírokat napraforgóból, kukoricából, szójából, repcéből kémiai eljárással, hidrogénezéssel állítják elő. Ezek telített zsírsavakhoz hasonló vegyületek, melyek például nem avasodnak, jobban bírják a fagyasztást, és a többszöri hevítést is, javítják a termékek állagát, a margarint például könnyen kenhetővé teszi hideg állapotban is, hosszabb ideig megőrzi az élelmiszerek minőségét, azaz kedvező az élelmiszergyártásnak, vendéglátóhelyeknek, büféknek.

A természetben megtalálható, még feldolgozatlan élelmiszerekben (zöldségekben, gyümölcsökben, magvakban) nincs ilyen szer/vegyület, ez a kémia találmánya, melynek a fogyasztását egyáltalán nem ajánlom! (A margarint még az egerek, de még a hangyák sem eszik meg)

Transzzsírok előfordulnak:

margarinokban (nem vaj!), szószokban (majonéz, ketchup, stb.), levesporokban, vajas pattogtatott kukoricában, szinte minden gyorsétterem olajban sütött termékében, sült krumpliban, rántott húsban, fánkokban, kakaós tejmasszát, étbevonót tartalmazó süteményekben, édességekben, szaloncukorban, krémmel töltött kekszekben, nápolyikban, linzerekben, stb.

,,Nőkben csökkenti a fogamzóképességet. A transzzsír tartalmú élelmiszerek a rákbetegség kockázatát is megemelik, elsősorban az emlőrákét. Hangsúlyozni kell, hogy olyan anyagról van szó, ami helyettesíthető lenne az élelmiszeripari gyártás során!Magyar Nemzeti Szívalapítvány

Mit tudsz tenni?

A lehető legritkábban és legkevesebb mennyiségben egyél ipari, bolti, előrecsomagolt süteményt, kekszet, édességet, gyorséttermi ételeket és mozikban kapható vajas pattogatott kukoricát.

Összegzés

A lényeg az, hogy azok a zsírok melyek eredeti formában találhatóak meg a természetben (állati, növényi zsírok, magvak) nem, hogy rossz hatással van a szervezetünkre, hanem létfontosságú funkciókhoz kellenek. Mivel a szervezetünk 80 %-ban előállítja a “veszélyes” koleszterint, így igazából az a 20 % amit megeszünk, nem sokat számít, hogy állati eredetű-e vagy növényi. 

Mégis arra kérek Mindenkit, hogy mértékkel, mértékkel, mértékkel fogyasszatok minden (zsírtartalmú) ételt, mert rengeteg kalóriát tartalmaznak, és nagyon könnyen el lehet érni a napi maximum szükségletet, amin túl jön a raktározás, azaz az elhízás!

Arra mindenféleképpen figyeljetek, hogy a lehető legkevesebb feldolgozott, mesterséges, kémiai adalékot tartalmazó ételt fogyasszatok!

A következő cikk HELYETT, 

egy videóval készülök nektek, melyben összefoglalom az eddigi táplálkozással foglalkozó cikkeim lényegét, valamint megosztom Veletek az én étrendemet.

Találkozzunk jövő héten vasárnap délután is, 

ha kérdésetek van, tegyétek fel őket bátran.

Barátsággal: János

ELÉRHETŐSÉGEIM

BÁLINT JÁNOS SZEMÉLYI EDZŐ

Készen állsz, hogy végre kezedbe vedd az Életed és megvalósítsd a céljaidat? Ha úgy döntöttél, hogy végre eredményeket akarsz látni, akkor tedd meg az első lépést és keress meg.

 

Telefon: 

06 20 527 79 81

E-mail: 

balint.janos.edzo@gmail.com

Honlap:

https://balint-janos.hu/

 

Leggyorsabban a Messenger ikonra kattintva tudsz nekem üzenetet küldeni.